Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezményhez és törvényerejű rendelet formájában beépítette azt a magyar jogrendbe. A Világörökség Bizottság két évvel később, 1987-ben döntött az első két magyarországi helyszín, Budapest és Hollókő felvételéről a Világörökségi Listára. 2002. nyara óta pedig hazánk, ez a 93 ezer négyzetkilométernyi kis ország, már nyolc világörökségi helyszínnel büszkélkedhet. Helyszíneink közül hét a kulturális és egy a természeti kategóriában került felvételre. Két helyszínünk (Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, valamint a Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj) határokon átnyúló, azaz szomszédainkkal – Szlovákiával és Ausztriával – közös.

• Budapest Duna-parti látképe, a BudaiVárnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete (1987. Kulturális)
• Hollókő ófalu és táji környezete (1987. Kulturális)
• Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995. Természeti)
• Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete  (1996. Kulturális)
• Hortobágyi Nemzeti Park - Puszta (1999. Kulturális - kultúrtáj)
• Pécsi ókeresztény sírkamrák (2000. Kulturális)
• Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (2001. Kulturális - kultúrtáj)
• A tokaji történelmi borvidék (2002. Kulturális - kultúrtáj)

A Magyar Várományosi Listán szereplő helyszínek
A Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága dönt arról, hogy a hozzá beérkezett javaslatok alapján mely helyszíneket tartja esélyesnek és érdemesnek egy valamikori felvételre a Világörökségi Listára. E helyszínek szerepelnek az ún. Magyar Várományosi Listán.