A Világörökség Listán szereplő magyar helyszínek
Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezményhez és törvényerejű rendelet formájában beépítette azt a magyar jogrendbe. A Világörökség Bizottság két évvel később, 1987-ben döntött az első két magyarországi helyszín, Budapest és Hollókő felvételéről a Világörökségi Listára. 2002. nyara óta pedig hazánk, ez a 93 ezer négyzetkilométernyi kis ország, már nyolc világörökségi helyszínnel büszkélkedhet. Helyszíneink közül hét a kulturális és egy a természeti kategóriában került felvételre. Két helyszínünk (Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, valamint a Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj) határokon átnyúló, azaz szomszédainkkal – Szlovákiával és Ausztriával – közös.

• Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út (K) (1987 + 2002)
• Hollókő ófalu és környezete (K) (1987)
• Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (T) (1995)
• Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (K) (1996)
• Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta (K-kultúrtáj) (1999)
• Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője (K) (2000)
• Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (K-kultúrtáj) (2001)
• A tokaji történelmi borvidék kultúrtáj (K-kultúrtáj) (2002)

Rövidítések:
K = kulturális kategória
T = természeti kategória
A világörökségi helyszín neve utáni zárójelben: az UNESCO részéről a Világörökség Listára történt nyilvántartásba vétel dátuma. 

A Magyar Várományosi Listán szereplő helyszínek
A Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága dönt arról, hogy a hozzá beérkezett javaslatok alapján mely helyszíneket tartja esélyesnek és érdemesnek egy valamikori felvételre a Világörökségi Listára. A Magyar Várományosi Listán jelenleg szereplő helyszínek:

·    Az Esztergomi középkori vár (K) (1993)
     (Visegráddal közösen „Dunakanyar kultúrtáj” munkacímmel.)

·    A Tihanyi félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi tó (K)(1993)

·    A budai termálkarszt-rendszer barlangjai (T) (1993)
     A termálkarszt-rendszer barlangjai a meglévő Budapesti világörökségi
     helyszín (K) természeti kritérium alapján való bővítéseként terjeszthetők fel
     a Világörökség Listára. (Ezzel a kulturális helyszín ún. vegyes kategóriájú
     helyszínné alakulna át.)

·    A Visegrádi királyi székhely és vadászterület (K) (2000)
     (Esztergommal közösen „Dunakanyar kultúrtáj” munkacímmel.)

·    A tájház hálózat Magyarországon (K) (2000)

·    A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok (K - kultúrtáj) (2000)

·    Az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai (Kulturális) (2000)
     Eredetileg „A Kárpátok Északkeleti ívének fatemplomai” megnevezéssel
     nemzetközi (Lengyelország, Románia, Szlovákia, Ukrajna és Magyarország
     részvételével tervezett) sorozat-helyszín részeként felvett várományosi
     tétel.

·    A Komárom / Komarnoi erődrendszer a Duna és a Vág folyók
     összefolyásánál (K) (2007)
     2008-ban szlovák-magyar közös felterjesztés történt a Világörökség
     Listára.
     A felterjesztést a partnerek visszavonták, továbbfejlesztése folyamatban
     van.

·     A Tarnóc ősélőhely (T) (2000)
      2003-ban felterjesztve a Világörökség Listára. Felvételéről a döntés
      egyelőre elhalasztva.
      (Eredeti név: Ipolytarnóci ősmaradványok)

·      Lechner Ödön független, premodern építészete (K) (2008)

·      A római limes magyarországi szakasza – A Ripa Pannonica
      Magyarországon (K) (2009), nemzetközi sorozatjelölés
      részeként (http://whc.unesco.org/en/list/430).


Rövidítések:
K = kulturális kategória
T = természeti kategória
A várományos helyszín neve utáni zárójelben: az UNESCO részéről a Várományos Listára történt magyar bejelentés nyilvántartásba vételének dátuma.