•

•

•

•

•

•

•

A Veszélyeztetett Helyszínek Listája

A különösen veszélyeztetett világörökségi helyszínekről a Világörökség Egyezmény 11. cikkelye értelmében egy másik listát is vezetnek, az ún. „Veszélyeztetett Helyszínek Listájá”-t. Erre a Listára azokat a világörökségi helyszíneket veszik fel, amelyek eredeti állapotban történő megőrzését természeti vagy egyéb katasztrófák, háborúk, városépítési tervek vagy privát kezdeményezések komolyan fenyegetik és amelyek megóvásához átfogó intézkedések szükségesek.

Amint a helyszín sorsa megnyugtatóan rendeződött, a Világörökség Bizottság természetesen ismét leveszi azt a Veszélyeztetett Helyszínek Listájáról. Ha azonban a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a természeti vagy kulturális örökségi helyszín állapota már olyan súlyos mértékben eltér az eredeti – Világörökségi Listára vételét indokló – kritériumoktól, hogy már nem felel meg a világörökségi címhez szükséges, az Egyezményben foglalt feltételeknek, akkor sajnos előfordulhat, hogy a helyszín lekerül a Világörökségi Listáról. Erre azonban eddig még szerencsére nem volt példa.

A veszélyeztetettségi állapot megítélése eltérő, ugyanis vannak államok, amelyek ezt presztízskérdésként kezelik és szégyenként élik meg. Más államok viszont egyfajta esélyt látnak a Veszélyeztetett Helyszínek Listájára való felvételben (emiatt saját maguk kérik felvételüket) és élnek is a státusz adta lehetőségekkel, hiszen az állam ebben az esetben fokozottan veheti igénybe az UNESCO Világörökségi Központ, valamint nemzetközi szervezetek széleskörű anyagi és szakmai támogatását.

A Veszélyeztetett Helyszínek Listán jelenleg 33 kulturális és természeti helyszín szerepel:

Afganisztán
Jam minaretje és körzetének régészeti emlékhelyei
(kulturális/2002, veszélyeztetett 2002 óta)
A helyszín felvételével egyidejűleg azonnal felkerült a Veszélyeztetett Helyszínek Listájára is. A minaret erősen károsodott, mivel a reliefek tégláit a gyűjtők előszeretettel hordták szét (egyszerűen leverték őket a falakról), a minaret környékén pedig illegális ásatásokat folytattak. A polgárháború újabb károkat okozott, és a környék két folyója is áradással fenyegeti a helyszínt.


Bamiyan-völgy kultúrtáj és régészeti emlékei
(kulturális/2003, veszélyeztetett 2003 óta)
A Bamiyan-völgyet 2003 júliusában vették fel a Világörökségi Listára és felvételével egyidejűleg azonnal veszélyeztetetté is nyilvánították. A völgy műemlékeihez számos buddhista kolostor, szentély és az iszlám időből származó erődítmény tartozik, valamint az 5. és 6. századi két Buddha-szobor maradványa, amelyek 53 és 38 méteres magasságukkal a világ legnagyobb álló Buddha ábrázolásai. 2001 márciusi lerombolásuk óta a vallási fanatizmus és intolerancia mementói. A völgyet a tálibok okozta súlyos rombolások, a fosztogatók károsításai és az illegális műtárgylopások miatt nyilvánították veszélyeztetetté.

Algéria
Tipasa romvárosa (kulturális/1982, veszélyeztetett 2002 óta)
Az antik régészeti lelőhelyet (pun és római kori leletek) pusztulás, vandalizmus és a közelben tervezett építkezések fenyegetik. 2001-ben ugyan jelentős támogatásokat kapott a helyszín, de a helyzet egyelőre nem sokat javult.

Amerikai Egyesült Államok
Everglades Nemzeti Park (természeti/1979, veszélyeztetett 1993 óta)
A Világörökség Bizottság 1993-ban a helyszínt különösen veszélyeztetettnek nyilvánította. A Parkokat egyrészt a nagyszabású turizmus károsítja, továbbá a trágyázásból adódó szennyezés, a vízszint süllyedése, a vad- és halállományt pedig a higany mérgezi. A természetes ökoszisztéma visszaállításához átfogó védőintézkedések szükségesek.

Azerbajdzsán
Baku fallal körülkerített része a Shirvanshah's térrel
és a „Maiden” toronnyal (kulturális/2000, veszélyeztetett 2003 óta)
Baku fallal körülvett része egy 2000 novemberi földrengés során súlyos károkat szenvedett. Emiatt került 2003 júliusában a Veszélyeztetett Helyszínek Listájára.

Benin
Királyi paloták Abomeyben (kulturális/1985, veszélyeztetett 1985 óta)
A Királyi Paloták és a múzeum egy 1984-es tornádó következtében szenvedett súlyos károkat. Ezért a helyszínt 1985-ben különösen veszélyeztetettként jelölték meg.

Chile
Humberstone és Santa Laura Salétrom Művek (kulturális/2005, veszélyeztetett 2005 óta)

Egyiptom
Abu Mena korai keresztény műemlékei (kulturális/1979, veszélyeztetett 2001 óta)
Egy mezőgazdasági fejlesztési program a vízszint drámai mértékű megemelkedését okozta, amelyek áradással fenyegetik Abu Mena korai keresztény városának romjait. Az épületek egy része összeomlással fenyeget, emiatt a helyszínt el kellett zárni a nyilvánosság elől. 2001 decemberében Abu Menát különösen veszélyeztetett helyszínnek nyilvánították.

Elefántcsontpart
Comoé Nemzeti Park (természeti/1983, veszélyeztetett 2003 óta)
Az elefántcsontparti politikai nyugtalanságok, a vadorzók és a legelők túlzott használata fenyegeti a Nemzeti Parkot, ezért nyilvánította a Világörökség Bizottság 2003 júliusában veszélyeztetetté.

Etiópia
Simien Nemzeti Park (természeti/1978, veszélyeztetett 1996 óta)
A Veszélyeztetett Helyszínek Listájára 1996-ban vették fel a helyszínt, mivel a kihalástól fenyegetett Walia ibex és a Simien-róka (mindkettő endemizmus, azaz csak itt fordul elő) egyedeinek száma a kritikus határ alá csökkent.

Fülöp-szigetek
A Fülöp-szigeteki Kordillerák rizsteraszai (kulturális/1995, veszélyeztetett 2001 óta)
A monitoring-program és egy átfogó kezelési terv hiányában jelenleg nem biztosított a rizsteraszok érzékeny kultúrtájának védelme és tartós fejlesztése. Az UNESCO Világörökség Bizottsága ezért az Ifugao-hegység rizsteraszait 2001-ben felvette a Veszélyeztetett Helyszínek Listájára.

Guinea és Elefántcsontpart
A Nimba-hegy Természeti Rezervátum (természeti/1981, veszélyeztetett 1992 óta)
Bányászati projektek és a mezőgazdaság térhódítása veszélyezteti a Nimba-hegyeket. Ehhez még hozzájárulnak a világörökségi helyszín guineai részén a menekültáradat miatt kialakult környezetvédelmi problémák is, emiatt nyilvánították 1992-ben veszélyeztetetté.

Honduras
Rio Plátano Bioszféra Rezervátum (természeti/1982, veszélyeztetett 1996 óta)
Az intenzív mezőgazdasági használat veszélyezteti a védett Plátano-árterületet mangrové-mocsaraival és erdeivel. A veszélyeztetetté nyilvánítás másik oka a vadon élő állatok ellenőrizetlen vadászata és az ökoszisztéma gyengülése a nem kielégítő környezetvédelmi kezelés miatt.

India
Manas Vadvédelmi Terület (természeti/1985, veszélyeztetett 1992 óta)
A helyszín a Park és ökoszisztémája masszív károsodása miatt 1992-ben került fel a Veszélyeztetett Helyszínek Listájára. A védett területen élő különböző állatfajok populációi nagyon lecsökkentek, és továbbra is vadorzók fenyegetik őket. 1992-93-ban 33 orrszarvút öltek meg. A fenntartásra 6 millió USA-dollárt bocsátottak rendelkezésükre.

Hampi műemlékegyüttese (kulturális/1986, veszélyeztetett 1999 óta)
Hampi templomkörzetének természetes környezetét és integritását két függőhíd megépítése és az úthálózatba történő bekapcsolása fenyegeti, valamint az ezzel összefüggő, megnövekedett teherforgalom. Az útépítés miatt a védett területen belül már lebontottak egy jelentős történelmi építményt, amelyet rekonstruálni kellett. Az UNESCO a helyszínt a Világörökség Egyezménnyel összeegyeztethetetlen építkezések miatt nyilvánította 1999-ben veszélyeztetetté.

Irak
Ashur (az ókori város, ma Qal’at Sherqat)
(kulturális/2003, veszélyeztetett 2003 óta)
Ashur 2003 júliusában került fel a Világörökségi Listára és egyidejűleg a Veszélyeztetett Helyszínek Listájára is. A Tigris partján fekvő ókori várost az iraki háború kitörése előtt egy duzzasztógát építési terve fenyegette, jövője és állapotának fenntarthatósága azonban még most is bizonytalan.

Irán
Bam Citadellája és az azt övező kultúrtáj (kulturális/2004, veszélyeztetett 2004 óta)
Bam citadelláját 2004. júliusában vették fel a Világörökségi Listára és egyben veszélyeztetetté is nyilvánították. 2003. december 26-án súlyos (6,5-ös erősségű) földrengés pusztított a területen, amelynek 26.000 ember esett áldozatul.

Jemen
Zabid történelmi városrésze (kulturális/1993, veszélyeztetett 2000 óta)
Zabid történelmi óvárosának jelentős részeit fenyegeti a pusztulás, már az eredeti épületek mintegy 40 százaléka esett a modern építmények áldozatául. A helyszín 2000-ben került fel a veszélyeztetettségi listára.

Jeruzsálem
Jeruzsálem óvárosa és a Városfal (kulturális/1981, veszélyeztetett 1982 óta)
Jeruzsálem óvárosát és városfalát Jordánia javaslatára 1981-ben nyilvánították a Világörökség részévé, és egy évvel később már felkerült a Veszélyeztetett Helyszínek Listájára. Immáron az UNESCO őrködik afelett, hogy a három világvallás, a kereszténység, a zsidóság és az iszlám kulturális emlékeit megóvják.

Kongói Demokratikus Köztársaság (korábban Zaire)
Virunga Nemzeti Park (természeti/1979, veszélyeztetett 1994 óta)
A ruandai menekültek intenzív beáramlása fenyegeti a Nemzeti Parkot. Ezzel ugyanis tiltott fakitermelés és vadorzás jár együtt. 1994-ben vették fel a Veszélyeztetett Helyszínek Listájára.

Garamba Nemzeti Park (természeti/1980, veszélyeztetett 1996 óta)
A Nemzeti Parkot 1984 és 1992 között egyszer már veszélyeztetetté nyilvánították, mivel a kihalás fenyegette az ott élő fehér orrszarvúkat. Nemzetközi intézkedéseknek köszönhetően akkor sikerült megmenteni a populációt. A fehér orrszarvút azonban ismét vadorzók fenyegetik, emiatt vette fel a Világörökség Bizottság a helyszínt négy évvel később újra a Veszélyeztetett Helyszínek Listájára.

Kahuzi-Biega Nemzeti Park (természeti/1980, veszélyeztetett 1997 óta)
A Nemzeti Parkot 1997-ben nyilvánították veszélyeztetetté, mert néhány részén kipusztultak az erdők, a haszonépületeket kirabolták és részben lerombolták, a személyzet nagy része pedig elmenekült.

Okapi Vadrezervátum (természeti/1996, veszélyeztetett 1997 óta)
A védett területet 1996-ban vették fel a Világörökségi Listára és már egy évvel később különösen veszélyeztetetté nyilvánították. Az 1997-es fegyveres konfliktusok idején kirabolták az építményeket és számos elefántot megöltek; a személyzet nagy része elmenekült a Parkból.

Salonga Nemzeti Park (természeti/1984, veszélyeztetett 1999 óta)
A Salonga Nemzeti Park volt az ország világörökségi helyszínei közül az egyetlen, amelyet kedvező fekvése (az ország szívében) megkímélt az állandó fegyveres konfliktusoktól. De a vadorzók és a természetes háztartásba történő egyéb beavatkozások (lakásépítések) egyre jelentősebb mértékben fenyegetik a helyszín integritását, amelyet emiatt 1999-ben különösen veszélyeztetettnek nyilvánítottak.

Kongó öt világörökségi helyszínének megóvása céljából az UNESCO a biológiai sokféleség megőrzésére, a Parkok jobb felszerelésére és a személyzet kiképzésére átfogó projektet indított. Egy 4,1 millió dolláros keretet különítettek el e célra, amelyet nagyrészt a United Nations Foundation finanszíroz.

Közép-Afrikai Köztársaság
Manovo-Gounda St. Floris Nemzeti Park (természeti/1988, veszélyeztetett 1997 óta)
A Parkban vadorzók a vadállomány majdnem 80 százalékát megölték. A Park területét továbbá illegálisan legelőterületként használják. 1997-ben határozta el a Világörökség Bizottság a helyszín felvételét a Veszélyeztetett Helyszínek Listájára.

Nepál
Kathmandu-völgy (kulturális/1979, veszélyeztetett 2003 óta)
Kathmandu, Patan és Bhaktapur királyi városok egyedülálló építészeti arculatát, megjelenését ellenőrizetlen építkezések és építési tervek fenyegetik. A Világörökség Bizottság 2003 júliusában döntött emiatt a helyszín veszélyeztetetté nyilvánításáról.

Németország
A Kölni Dóm (kulturális/1996, veszélyeztetett 2004 óta)
2004. július 5-én döntött úgy a Világörökség Bizottság, hogy a Kölni dómot felveszi a Veszélyeztetett helyszínek listájára. A Bizottság döntésének oka a kölni városkép egyedülálló sziluettjének, azaz a 157 m magas dóm vizuális integritásának veszélyeztetettsége a Rajna dómmal szemközti partján – a városvezetés itt több, 103 és 140 m magas toronyház építését tervezi.

Niger
Aïr és Ténéré Természeti Rezervátumok (természeti/1991, veszélyeztetett 1992 óta)
Fegyveres konfliktusok károsították az Aïr és Ténéré Parkokat. A Világörökség Bizottság Niger kormányzata kérésének tett eleget a Parkok felvételével a Veszélyeztetett Helyszínek Listájára. Az ország ugyanis e lépéssel szerette volna a közvélemény figyelmét ráirányítani a helyszín védelmére. Az 1995-ös békeszerződés után indult el a Rezervátum megőrzésére irányuló projekt.

Pakisztán
Lahore erődje és a Shalimar-kertek (kulturális/1981, veszélyeztetett 2000 óta)
A majdnem négy évszázaddal ezelőtt épített lahorei öntözőrendszert és a Shalimar-kertek falait a kerttel határos út szélesítésekor részben lerombolták. A Pakisztáni kormány kérésére vették fel a helyszínt 2000-ben a Veszélyeztetett Helyszínek Listájára.

Peru
Chan Chan régészeti körzete (kulturális/1986, veszélyeztetett 1986 óta)
A romvárost 1986-ban nyilvánították a Világörökség részévé, és egyidejűleg fel is vették a Veszélyeztetett Helyszínek Listájára, mert az időjárás viszontagságai és az erózió sajnos nagymértékben károsította állapotát. Chan Chan régészeti körzetének konzerválásán nemzetközi szakemberek bevonásával dolgoznak.

Szenegál
Djoudj Nemzeti Madárrezervátum (természeti/1981, veszélyeztetett 2000 óta)
A Szenegál folyó deltájában fekvő Djoudj madárvédelmi körzetet az UNESCO 2000-ben vette fel a Veszélyeztetett Helyszínek Listájára. Egy káros vízinövény elszaporodása fenyegeti a helyszín fennmaradását.

Tanzániai Egyesült Köztársaság
Kilwa Kisiwani romjai és Songo Mnara romjai (kulturális/1981, veszélyeztetett 2004 óta)
A Világörökség Bizottság 2004. júliusában vette fel a két régi kikötővárost a Veszélyeztetett helyszínek listájára, mert az erózió miatt összeomlás fenyegeti őket. A hiányos fenntartási intézkedések és a rossz kezelés az épületek omlásához vezettek.

Tunézia
Ichkeul Nemzeti Park (természeti/1980, veszélyeztetett 1996 óta)
Duzzasztógátak építése a a Park nedves területeinek kiszáradásához vezetett. Ezáltal a növény- és állatvilág is veszélybe került. A helyszínt emiatt 1996-ban felvették a Veszélyeztetett Helyszínek Listájára.


A Veszélyeztetett Helyszínek Listája (UNESCO):
http://whc.unesco.org/toc/mainf4.htm

_______________________________________________
<<vissza     kapcsolatfelvétel    elérhetőségeink    további linkek