•

•

•

•

•

•

•

Felvétel a Világörökségi Listára

A Világörökségi Listára történő felvétel hosszú, rengeteg energiát, kitartást és nem utolsósorban tekintélyes anyagi ráfordítást igénylő rögös út. A folyamat (röviden – és Magyarországra szabottan) a következőképpen zajlik:

1.	a javaslat benyújtása a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságánál (VÖMNB)
2.	amennyiben a VÖMNB a javaslatot arra érdemesnek találja, akkor felveszi a helyszínt a magyar Várományosi Listára
3.	a magyar Várományosi Listáról szakmai, és egyben „stratégiai” szempontok mérlegelésével kiválasztott egy-egy helyszínt a Magyar Állam képviseletében a mindenkori Kormány terjeszti elő a Világörökség Bizottságnak a Világörökségi Listára történő felvételre
4.	ha az előterjesztés a Világörökség Bizottság által felállított szabályoknak teljes mértékben megfelel (ezt a Világörökség Központ vizsgálja felül), a Bizottság bírálatra elfogadja a felterjesztést, amelyet megküld tanácsadó és szakértői szervezeteinek (ICOMOS, IUCN) a dokumentáció és a helyszín véleményezésére és ellenorzésére,valamint a felvétellel kapcsolatos javaslat megfogalmazására
5.	a tanácsadó szervezet jelentése, illetve javaslata alapján a Világörökség Bizottság éves ülésén dönt a felvételről.

És most következzen a folyamat részletes leírása.

1. Amennyiben egy bizonyos szervezet, intézmény vagy akár magánszemély úgy dönt, hogy javasolja egy kulturális vagy természeti örökség felvételét a Világörökségi Listára, a javaslatot először a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságához kell benyújtani. A szervezet évente kétszer ülésezik, ekkor dönt az időközben beérkezett kezdeményezésekről. A javaslat összeállításánál ajánlatos az UNESCO kritériumait figyelembe venni: először is egy egységes, a Világörökség Bizottság által jóváhagyott nyomtatványt kell kitölteni, ill. a Világörökség Bizottság pontokba szedett kritériumai alapján (ezek letölthetők az UNESCO honlapján, a www.unesco.org/whc oldalon) kell megindokolni, hogy miért is kerüljön fel az adott helyszín a Világörökségi Listára.

2. Ha a VÖMNB a felterjesztési dokumentáció alapján az adott helyszínt esélyesnek és érdemesnek tartja a Világörökségi Listára történő felvételre, akkor az felkerül a magyar Világörökségi Várományosi Listára. Minden Részes Állam maga dönt arról, hogy mely helyszíneket veszi fel várományosi listájára. A várományosi helyszínekről tájékoztatja az UNESCO Világörökség Bizottságot, amely azt jóváhagyja és regisztrálja. A várományosi listát hivatalosan háromévente lehet az UNESCO-nál módosítani.

3. Szintén a Részes Államok maguk döntik el, hogy a várományosi listájukon szereplő helyszínek közül melyet / melyeket javasolják a Világörökségi Listára való felvételre. Azok a Részes Államok, amelyek területén már egynél több helyszín található, egy évben csak egy új helyszínt jelölhetnek, míg az egy, vagy világörökségi helyszínnel még nem rendelkező államok akár többet is. Az országhatárokon átnyúló, két vagy több ország közös javaslatára felterjesztett helyszíneket e korlátozásnál nem veszik figyelembe.

A felterjesztési dokumentációnak a következőket kell tartalmaznia:

-	az örökség beazonosítása (állam, régió és az örökség neve, pontos földrajzi koordináták, térképek, a magterület és védőzóna lehatárolása);
-	a Listára vétel indoklása (értékkimutatás, hitelesség / integritás és egyéb kritériumok);
-	az örökség leírása (a helyszín részletes leírása, története, fejlődése, a megóvás jelenlegi állapota, fejlesztési tervek);
-	az örökség kezelési terve (tulajdonjog, jogállás, védelmi intézkedések, kezelő szerv(ek), az örökséggel kapcsolatos tervek, finanszírozási források, megóvás, turizmus, kezelés);
-	a helyszínt befolyásoló tényezők mérlegelése (kötöttségek, lehetséges természeti katasztrófák, turizmus, lakosság);
-	az állapot nyomonkövetése (megóvási állapot mérése, adminisztratív intézkedések);
-	kiegészítő dokumentáció (fotó, dia, film, bibliográfia, leltár, iratanyagok, archívum);
-	a Részes Állam nevében aláíró aláírása

4. A dokumentációknak minden évben február elsejéig kell a Világörökség Központhoz beérkezniük. A jelöléseket a szigorú tartalmi és formai kritériumok alapján megvizsgálva a Bizottság évente körülbelül 30 új, tartalmilag és formailag teljes felterjesztést fogad el, amelyekről az azt követő év Bizottsági Ülésén döntenek.

A jelölés elfogadása után a Bizottság a dokumentációkat átadja az illetékes szakértői testületnek, amely azt a meghatározott kritériumok alapján tanulmányozza és szakértője által tett személyes vizsgálat alapján értékeli. Kulturális örökség kategóriában az ICOMOS (Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Tanácsa), természeti örökség kategóriában pedig az IUCN (Nemzetközi Természetvédelmi Unió) az illetékes szakértői szervezet. A kulturális örökséghez tartozó kultúrtájak esetében a felterjesztés elbírálása az IUCN-nel együttműködve történik.

5. A Világörökség Bizottság Vezetősége az ICOMOS és az IUCN értékelése alapján benyújtja a jelölt helyszínről szóló jelentéseit a Világörökség Bizottságnak, amely ezek alapján évi rendes ülésén hozza meg döntését:

-	felveszi a helyszínt a Világörökségi Listára;
-	nem veszi fel a helyszínt a Világörökségi Listára;
-	elhalasztja a döntést – vagy a dokumentáció kiegészítését kéri az érintett Részes Államtól, vagy egy alaposabb értékelés szükségessége miatt dönt a halasztásról.

Abban az esetben, ha egy már meglévő világörökségi helyszín kiterjesztéséről van szó (mint például Budapest esetében, ahol az 1987-ben felvett helyszínt, a „Budai Várnegyedet és a Dunapartok látképé”-t bővítették ki 2002-ben az „Andrássy út és történelmi környezeté”-vel), ugyanezt az eljárásmódot kell alkalmazni.