Budapest
Duna-parti látképe,
a Budai Várnegyed (1987),
az Andrássy út és történelmi
környezete (2002)
Kulturális kategória |
|
Nemcsak mi,
magyarok értünk egyet abban, hogy hazánk
fővárosa az egyik legszebb fekvésű város
a világon. A Duna által kettészelt, hegyes-völgyes
és síkvidéki oldalra osztott Budapest,
ez a kétmilliós, nyüzsgő nagyváros,
egyedi panorámával bír. Mindez azonban
még nem lett volna elegendő ahhoz, hogy az UNESCO
Világörökség Bizottsága 1987-ben
világörökségi rangra emelje. Indoklásuk
szerint a budapesti Dunapart - amellett, hogy egyike a világ
kiemelkedően szép urbanisztikai látképeinek
- jól szemlélteti a magyar főváros
történetének különböző
időszakait. A város számos műemléke
- Aquincum római kori településétől
a Budai Vár megszámlálhatatlan, kulturálisan
fontos magán- és középületéig
- Buda, Pest és Óbuda határain túl
is jelentős hatással volt az egyes korok építészetére.
Az
1987-ben a Világörökségi Listára
felvett mintegy 60 hektárnyi terület a Margit hídtól
a Szabadság hídig terjed. A budai oldalon magába
foglalja a Budai Várnegyed épületegyüttesét,
a Gellérthegyet a Szabadság-szoborral és
a Citadellával, valamint a Gellért fürdőt.
A pesti oldalon a Duna-parti sáv jelenti a világörökségi
területet, melynek legmarkánsabb épülete
Steindl Imre Országháza, de kiemelkedik a Roosevelt
téren a Magyar Tudományos Akadémia épülete,
a Gresham-palota, a pesti Vigadó és a Belvárosi
Plébánia-templom épülete is. Az e
szakaszon található négy Duna-híd
(Margit híd, Lánchíd, Erzsébet híd,
Szabadság híd) szintén része a világörökségnek.
A már meglévő "első" helyszínt
terjesztették ki a Bizottság 2002-es budapesti
kongresszusán: a Világörökségi
Listára került a már meglévő helyszín
kibővítéseként az Andrássy út
és a Hősök tere a Millenniumi emlékművel,
a Szépművészeti Múzeummal és
a Műcsarnokkal, valamint a Millenniumi Földalatti Vasút,
mely a maga nemében a legrégebbi a kontinensen.
A
Buda nevű település egyidős a honfoglalással,
ám csak IV. Béla király (1235-1270) uralkodása
idején, a tatárjárást követően
indult fejlődésnek és vált fontossá.
Mivel IV. Béla felismerte, hogy a tatárok a hegyre
épült erődítményeket nem tudták
elfoglalni, országszerte várakat építtetett
- így épült meg 1241 után Buda várának
első épülete. Uralkodása alatt többek
között németek, zsidók, olaszok és
franciák találtak otthont a budai Várnegyedben,
akik magukkal hozták kultúrájukat is, ami
nyilvánvalóan befolyásolta a város
művészetének és kézművességének
fejlődését. Az udvar az Anjouk idején,
1347-ben költözött Budára, ekkor kezdték
meg a vár palotává bővítését
gótikus stílusban - és ekkor vált
Buda az ország székhelyévé. Mátyás
király uralkodása alatt a budai Várkastélyt
reneszánsz stílusban építették
át és Európa egyik leggyönyörűbb
rezidenciájaként tartották számon.
Buda
- mint a muzulmánok közép-kelet-európai
székhelye - a török hódoltság
idején is megtartotta vezető városi szerepét
Magyarországon; templomait ebben az időben mecsetté
építették át. 1686-ban, csaknem
másfél évszázados török
uralom után szabadult fel a város, ám a
három hónapig tartó ostrom jelentős
károkat okozott várban és városban
egyaránt. Az újjáépítés
a középkori romok felhasználásával
már a barokk jegyében indult meg. Mai arculatát
a Budavári királyi Palota és a Várnegyed
végül Buda, Óbuda és Pest 1873-ban
történt egyesítése után, a
millenniumi építkezések során nyerte
el. A II. világháború alatt ugyan a Várhegy
súlyos károkat szenvedett, a romok eltakarítása,
a régészeti feltárás, valamint a
középkori és későbbi maradványok
helyreállítása azonban hamarosan megkezdődött.
A Vár legtöbb lakó- és középülete
ma műemlék. A Várnegyed központjában
áll a főváros egyik legismertebb épülete,
a Nagyboldogasszony - népszerűbb nevén Mátyás
- templom, mely nevezetes események színhelye
volt: több magyar királyt is itt koronáztak
meg, a templomot kibővíttető Mátyás
király pedig itt tartotta esküvőjét.
Később barokk, majd a XIX. század végén
neogót stílusban építették
át. A középkori várfalakon 1903-ban
épült meg a neoromán Halászbástya,
mely a mögötte álló Mátyás
templommal együtt a város egyik szimbólumát
jelenti.
A
Budavári Palota az ország egyik legjelentősebb
kulturális központja: épületei adnak
otthont a középkori vár-részeket magába
foglaló Budapesti Történeti Múzeumnak,
az Országos Széchenyi Könyvtárnak,
a Magyar Nemzeti Galériának és a Ludwig
Múzeumnak. Az ország első kőszínháza,
a Várszínház is az épületegyütteshez
tartozik.
A
Duna pesti oldalán, a Halászbástyával
szemben áll a Parlament Steindl Imre által megálmodott
impozáns neogót épülete, mely mintegy
a Dunából emelkedik ki - és talán
a világ egyik legszebb parlamentje. Szintén különleges
értéket képvisel a Dunán elsőként
megépített kőhíd, a Lánchíd,
és a lábánál található
Gresham palota, mint a magyarországi szecesszió
műremeke, valamint a Magyar Tudományos Akadémia
neoreneszánsz székháza. Déli irányban
továbbhaladva még a Vigadót, mint a magyar
romantikus építészet jelképét
kell kiemelni.
Az
Andrássy út és történelmi környezete
- melyet 1872-ben kezdtek építeni és 1885-ben
adtak át ünnepélyesen - 2002-ben került
fel a Világörökségi Listára.
A sugárút a Budapestből világvárost
alkotó korszak eklektikus építészeti
csúcspontja, a XIX. század második fele
építészeti stílusainak galériája.
A neoreneszánsz stílus dominál, de találunk
neo-barokk, klasszicista, szecessziós és romantikus
épületeket is. Az Andrássy út jelenti
az összeköttetést a dinamikus belváros
és a Városliget zöldje között,
amit hármas tagolásával is nagyon jól
érzékeltet: bérpalotákkal, széles
belvárosi főútként indul, majd fokozatosan
tágul, lazul, zöldül, és villákkal
szegélyezett fasorrá terebélyesedve torkollik
a Hősök terébe. A sugárút nevezetessége
a Millenniumi Földalatti Vasút is, a kontinens első,
a világ második földalattija.
linkek:
www.budapest.hu
www.budavar.hu
www.terezvaros.hu
whc.unesco.org/sites/400bis.htm
(az UNESCO határozata)
további
linkek >>
GALÉRIA
_______________________________________________
<<vissza
kapcsolatfelvétel
elérhetőségeink
további linkek
